Soha nem látott migrációs nyomásnak van kitéve Magyarország és az egész Európai Unió. Ez hatalmas terhet jelent egész Európának. Eddig is jöttek menekültek, de a számuk elenyésző volt.
2014-ben robbanásszerűen megugrott a menekültek száma. Jelentős része Szerbia felől érkezik hozzánk. Sajnálatos módon kiderült, hogy a Magyarország határát (a schengeni határokat) nem őrzi senki. A hatóságok csak a határállomásokon keménykednek, a zöldhatáron nem. A rendőrség képtelen ellátni ezt a feladatot. Régen, amikor volt Határőrség, akkor nem volt ez a szabadon ki-be járkálás. Egyértelműen látszik, hogy a Rendőrség képtelen a délvidéken ellátni ezt a feladatot. A Honvédség erőit már régen ki kellett volna oda vezényelni.
Kik jönnek? Javarészt Afganisztánból, Szíriából, de jönnek fekete Afrikából és Ázsia távoli részeiből is. 2014. vége felé és 2015. februárig Koszovóból is jöttek rengetegen. Azóta nem jönnek, mert Koszovó kapott pénzt.
Miért is jönnek? A háborúk, az Iszlám Állam elől menekülnek. Ezt mondják a médiában. Nézzünk egy kicsit a dolgok mögé. Afganisztánban gyakorlatilag 50 éve háború van és az a furcsa, hogy az elmúlt 1 évben kezdtek el dömping szerűen jönni. Szíria kicsit más. Ott csak 2011. óta van háború. Ők is csak az elmúlt 1 évben kezdtek el dömping szerűen jönni. Érdekes módon mindenki Németországba akar menni. Másik furcsaság, hogy meglehetősen sok készpénzzel rendelkeznek a menekültek. Honnan van ez a sok pénz, amikor olyan helyről jönnek, ahol a havi nettó jövedelem még az 50 amerikai dollárt sem éri el. Kinek adták el mindenüket, ha a falut, ahol éltek teljesen szétlőtték? Miből futja jó ruhákra, ha ők "szegények"? Honnan tudja merre van Európa, aki olyan helyről jön, ahol nincs megfelelő oktatási rendszer? Azt hiszik, hogy Németországban kánaán van. Ott sincs kolbászból a kerítés. Hogyan fog itt megélni megfelelő nyelvtudás, iskolai végzettség és szakma nélkül?
Ezekre a kérdésekre a választ az a globális gazdasági háttérhatalom tudja megadni, akiknek köszönhető mindez.
Milyen veszélyeket rejt a migráció? A terrorizmus térnyerése miatt a menekültek közé elvegyülve terroristák is bejuthatnak Európába. (És be is jutottak már.) Olyan betegségeket hozhatnak magukkal, ami itt korábban nem volt jellemző, vagy már nagyon régen eltűnt. (Járvány veszély!) Bűnözés elszaporodása. Lásd Svédországban az elmúlt 20 évben megnégyszereződött a nemi erőszakok száma. Az elkövetők túlnyomó többsége bevándorló volt. A migránsok Szeged és Ásotthalom környékén letarolták a termőföldeket. (Mint valami sáska járás.) Zaklatják a magyar lakosságot. Veszélynek vannak kitéve a tanyákon élő emberek. (Nem elég a mi cigányaink, hanem még ezek is ide jönnek.)
A bevándorlók jelentős része 20 és 40 év közötti életerős férfiak. Honnan tudjuk, hogy esetleg kaptak-e valamilyen katonai kiképzést? Sokak szerint olyanok, mint egy fegyvertelen hadsereg. (Itt megjegyzem, hogy 1541-ben Buda várát török "turisták" foglalták el. Nem kellene, hogy még egyszer megismétlődjön.)
Az én meglátásom az, hogy a migránsok legalább 90%-a csak élősködni jön ide. A déli határra felhúzott kerítés csak átmeneti megoldásnak jó. De rafináltak a menekültek. Ha egyszer valahol regisztrálták őket, akkor addig dörzsölik az ujjukat, hogy az ujjlenyomatuk ne legyen azonos a korábban regisztráltnál. Elégetik személyi okmányaikat.
A menedék kérelem beadása után már mindenre jogosultak. Szerintem nem kellene rájuk pénzt költeni. Ezt a pénzt tudnánk másra is hasznosítani. Ők gyűjtögessék maguknak az ásványvizes kupakokat.
A migránsokat "segítőkről" is meg van a véleményem. A magyar hajléktalannak miért nem adnak enni? Azért mert ne talán nem jár utána fejpénz? Miért kell a migránsokat Pick szalámival etetni? Az arabok nem esznek sertéshúst. Egyesek a Facebook-on nagyon jól tájékozottak. Honnan tudja egy Budapesten élő ember, hogy Szerbia felől másnap 20 gyerekkel érkeznek migránsok? Nagy kiterjedésű ember csempész hálózat működik itt Magyarországon. Megfékezni csak titkosszolgálati eszközökkel lehetséges.
Szerintem lesz ez még rosszabb is. Magyarország és az EU lakossága komoly veszélynek van kitéve. Ez etnikai és katonai konfliktus is. A Nyugat-Római Birodalom is a bevándorlók miatt bukott meg.
Itt van néhány link a tájékozódás elősegítése céljából:
https://kuruc.info/r/2/146392/
http://magyarhirlap.hu/cikk/33272/Boross_Peter_Nem_kulturalis_hanem_etnikai_konfliktus_a_bevandorlas
És még linkelhetnék egy pár videót.
A rendőrség január óta figyeli az Ausztria felé közlekedő vonatokat. Naponta átlag 100-150 főt szállítanak le Tatabányán vagy Győrnél az ilyen vonatokról.
2015. augusztus 9., vasárnap
2015. március 8., vasárnap
A vasárnapi boltbezárás margójára
Elég kemény téma, ami nagyon felborzolta a kedélyeket. A java pedig még hátra van.
Én az elején leszögezem, hogy helyeslem. Végre valami, ami gátolja a vadkapitalizmust. Én mindig kerültem a vasárnapi vásárlást. A vasárnap nem azért lett feltalálva, hogy az emberek szétvásárolják az agyukat. A Biblia szerint, amikor Isten a világot teremtette a hetedik napon megpihent. (És nem bevásárolni ment.)
Régen minden üzlet zárva volt, sőt szombaton délutánonként is csak kevés üzlet volt nyitva. Akkor is éltek az emberek. Senki nem hőbörgött, hogy vasárnap miért vannak zárva az üzletek. Ausztriában, Németországban vasárnap zárva vannak az üzletek. Ott sem háborog senki. Az emberek megoldják a bevásárlást máskor.
Aki dolgozik vagy dolgozott a kereskedelemben (én dolgoztam) az tudja, hogy a munkavállalók jogait két lábbal 48-as bakanccsal tiporják. Éhbérért agyon vannak hajszolva. Nagyon sok család vasárnap azt lesi, hogy anya mikor jön haza a munkából.
A vasárnapi boltbezárásból eredően senkit sem kell elbocsájtani. A heti két szabadnap egyike vasárnapra fog esni. Ennyi fog történni. A hipermarketek azon állítása, hogy létszámleépítéshez vezet, az hazugság.
Fogyasztói oldalon a következő változások lesznek: Eleinte szombatonként hatalmas tömegek lesznek, valamint a korábban az ünnepnapok előtt tapasztalható "világ vége hangulat"* is jellemző lesz. Ennek következtében növekszik a fogyasztás és átmenetileg nagyobb ÁFA bevétel lesz. Utána az emberek hozzászoknak, hogy vasárnap nem vásárolunk. Eltűnik vagy mérséklődik a "világ vége hangulat". (Ausztriában nem tapasztaltam szombatonként a nálunk meglévő "világ vége hangulatot".)Az emberek tudatosabbak lesznek. Nem fognak felesleges hülyeségeket megvenni. Az emberek elkezdik tervezni a bevásárlást (ezzel együtt az életüket is). Több idő fog jutni a családra és az emberek pénze is jobban megmarad.
Vasárnaponként a kisboltok nyitva lesznek. Így lehet pótolni ha szombaton kimaradt a nagy bevásárlásból valami. Persze nem hipermarket áron, hanem drágábban.
A vasárnapi nyitva tartást kisarkítva úgy kell értelmezni, hogy vagy a család, vagy a fékevesztett profit hajhászás. Ennyi.
*"világ vége hangulat"= az a jelenség, amikor az emberek bepánikolnak, hogy az üzletek bezárnak 1 vagy 2 napra és ennek következtében olyan nagy mértékű árukészletet vásárolnak fel (pénz nem számít alapon), illetve olyan termékeket is megvesznek, amire 99%-ig biztos, hogy ezalatt az 1 vagy 2 nap alatt nem lesz rá szükségük.
Én az elején leszögezem, hogy helyeslem. Végre valami, ami gátolja a vadkapitalizmust. Én mindig kerültem a vasárnapi vásárlást. A vasárnap nem azért lett feltalálva, hogy az emberek szétvásárolják az agyukat. A Biblia szerint, amikor Isten a világot teremtette a hetedik napon megpihent. (És nem bevásárolni ment.)
Régen minden üzlet zárva volt, sőt szombaton délutánonként is csak kevés üzlet volt nyitva. Akkor is éltek az emberek. Senki nem hőbörgött, hogy vasárnap miért vannak zárva az üzletek. Ausztriában, Németországban vasárnap zárva vannak az üzletek. Ott sem háborog senki. Az emberek megoldják a bevásárlást máskor.
Aki dolgozik vagy dolgozott a kereskedelemben (én dolgoztam) az tudja, hogy a munkavállalók jogait két lábbal 48-as bakanccsal tiporják. Éhbérért agyon vannak hajszolva. Nagyon sok család vasárnap azt lesi, hogy anya mikor jön haza a munkából.
A vasárnapi boltbezárásból eredően senkit sem kell elbocsájtani. A heti két szabadnap egyike vasárnapra fog esni. Ennyi fog történni. A hipermarketek azon állítása, hogy létszámleépítéshez vezet, az hazugság.
Fogyasztói oldalon a következő változások lesznek: Eleinte szombatonként hatalmas tömegek lesznek, valamint a korábban az ünnepnapok előtt tapasztalható "világ vége hangulat"* is jellemző lesz. Ennek következtében növekszik a fogyasztás és átmenetileg nagyobb ÁFA bevétel lesz. Utána az emberek hozzászoknak, hogy vasárnap nem vásárolunk. Eltűnik vagy mérséklődik a "világ vége hangulat". (Ausztriában nem tapasztaltam szombatonként a nálunk meglévő "világ vége hangulatot".)Az emberek tudatosabbak lesznek. Nem fognak felesleges hülyeségeket megvenni. Az emberek elkezdik tervezni a bevásárlást (ezzel együtt az életüket is). Több idő fog jutni a családra és az emberek pénze is jobban megmarad.
Vasárnaponként a kisboltok nyitva lesznek. Így lehet pótolni ha szombaton kimaradt a nagy bevásárlásból valami. Persze nem hipermarket áron, hanem drágábban.
A vasárnapi nyitva tartást kisarkítva úgy kell értelmezni, hogy vagy a család, vagy a fékevesztett profit hajhászás. Ennyi.
*"világ vége hangulat"= az a jelenség, amikor az emberek bepánikolnak, hogy az üzletek bezárnak 1 vagy 2 napra és ennek következtében olyan nagy mértékű árukészletet vásárolnak fel (pénz nem számít alapon), illetve olyan termékeket is megvesznek, amire 99%-ig biztos, hogy ezalatt az 1 vagy 2 nap alatt nem lesz rá szükségük.
2014. március 23., vasárnap
Parlamenti választások közeledtével
Igazából mérlegre kell tenni a dolgokat. Egyik oldalra a jót, a másik oldalra a rosszat. Amelyik oldalra billen a mérleg az mutatja összességében egy kormány működését.
Kezdjük a jóval. (Most a 2010-2014 közötti ciklust vizsgálom.) Családi adókedvezmény. Több pénz a családoknak. Állampolgárság külföldön élő magyaroknak. Export az egekben. Rezsicsökkentés. Ennyi, nem jut több az eszembe. De ezeknek a dolgoknak van másik oldala.
Következik a rossz a teljesség igénye nélkül. Munka törvénykönyve, ami valójában rabszolga törvénykönyv. Jobban ki lehet zsákmányolni a munkavállalókat, mint valaha. Csak egy összehasonlítás. Nálunk 20 nap az alapszabadság, Ausztriában 25 nap. Ausztriában 2-vel több ünnepnap van (ami mozgó ünnep, tehát hétköznapra is eshet). A Fidesz kormány leszavazta azt a Jobbikos indítványt, hogy december 24-e legyen ünnepnap. Olyan képtelen baromságokkal érveltek a kormánypártiak, hogy ezen a napon a GDP 0,5%-át termeljük. (Ez hülyeség, mert a legtöbb ember ilyenkor szabadságon van és sok munkahely leáll ilyenkor.) 2012-ben bevezették az Európában brutálisnak számító 27%-os ÁFA-t. Jelenleg ott tartunk, hogy 300 Ft-os euró árfolyamnál a 20% ÁFA-s Ausztriában olcsóbban be lehet vásárolni, ahol az átlag jövedelem 2-3 szorosa a magyarnak. Ha nálunk mérsékelnék az ÁFA-t 27-ről 20%-ra, akkor a fogyasztói árak 5,5%-al csökkennének. Föld mutyi. Állami földeket kaptak dúsgazdag földbárók. (A kiosztható földek több, mint 50%-át ők kapták.) Devizahitelesek meg nem mentése. A korábbi Fidesz kormánynak is nagy szerepe volt a devizahitelek elterjedésében. Amit most csinálnak az felesleges időhúzás. Azt kellene csinálni, amit a horvátok csináltak. Eredeti árfolyamon az összes devizahitelt átváltani forintra. A különbözetet meg nyeljék le a bankok. 3000 milliárd forintnyi nyugdíj megtakarítás lenyúlása az emberektől. Ami azóta köddé vált. Megalkuvó külpolitika. Erre jó példa, ami néhány hónapja az osztrák közszolgálati tévében volt. A magyar nagykövettel egyetemben Szent Korona és magyar gyalázás. Ez ügyben semmilyen diplomáciai és személyi lépés nem történt. Vasúton bevezették a gyorspótjegyet. Értelmetlen, felesleges, ez csak egy burkolt áremelésnek volt jó. Ausztriában semmilyen pótjegy nincs vasúton (max helyjegyet kell venni), Szlovákiában pedig eltörölték a gyorspótjegyet. Oktatás politika. Hatalmas káoszt teremtettek a közoktatásban. Országos szinten a régóta jól bevált iskolaigazgatókat cseréltek le. A gyerekek tudása nem lett több. Kivándorlás. Szakértők szerint körülbelül 500.000 magyar hagyta itt az országot, mert itt nem tudott megélni és nem látta a jövőjét. Ez a teljes lakosság 5%-a. Nincsenek munkahelyek, a bérekből nem lehet megélni. 1956-ban csak 200.000 magyar ment el, pedig akkor ropogtak a fegyverek. Egyre többen mennek külföldre, mert itthon besokkaltak. (És nem biztos, hogy saját akaratból indulnak el.) A rezsicsökkentést is másképp kellett volna csinálni. Ennek következtében az energiaszolgáltatók szerződéseket mondtak fel az alvállalkozókkal. (Munkahely mínusz.)
Igazából lehetne még sorolni. Az ország gazdasági állapotát a forint/euró árfolyamon lehet látni. Lehetne még egy harmadik kategóriát is létrehozni, azoknak a dolgoknak amik ügyében semmi sem történt, pedig fontosak és beavatkozást igényelnének, ezpedig az egészségügyi rendszer. Orvos hiány, várólisták, lepukkant egészségügyi intézmények, finanszírozási nehézségek, rossz szemlélet, betegekkel való nem törődés, hálapénz lesés és ennek legalizálása. (Én szerintem a hálapénz korrupció!)
Az mszp-ről ne is beszéljünk (Én mszp alatt értem a dk-t és a Bajnai féle bagázst is). Ők már korábban bebizonyították, hogy alkalmatlanok és csak lehúzzák az országot.
Egyedül a Jobbiknak van programja. Ők 85 oldalon leírták, hogy mit tennének. Más pártoknak nincs programjuk csak az értelmetlen sárdobálást csinálják. A rosszat még oldalakon keresztül lehetne sorolni.
Igazi változás csak akkor lesz, ha az emberek fejében is változás lesz.
Kezdjük a jóval. (Most a 2010-2014 közötti ciklust vizsgálom.) Családi adókedvezmény. Több pénz a családoknak. Állampolgárság külföldön élő magyaroknak. Export az egekben. Rezsicsökkentés. Ennyi, nem jut több az eszembe. De ezeknek a dolgoknak van másik oldala.
Következik a rossz a teljesség igénye nélkül. Munka törvénykönyve, ami valójában rabszolga törvénykönyv. Jobban ki lehet zsákmányolni a munkavállalókat, mint valaha. Csak egy összehasonlítás. Nálunk 20 nap az alapszabadság, Ausztriában 25 nap. Ausztriában 2-vel több ünnepnap van (ami mozgó ünnep, tehát hétköznapra is eshet). A Fidesz kormány leszavazta azt a Jobbikos indítványt, hogy december 24-e legyen ünnepnap. Olyan képtelen baromságokkal érveltek a kormánypártiak, hogy ezen a napon a GDP 0,5%-át termeljük. (Ez hülyeség, mert a legtöbb ember ilyenkor szabadságon van és sok munkahely leáll ilyenkor.) 2012-ben bevezették az Európában brutálisnak számító 27%-os ÁFA-t. Jelenleg ott tartunk, hogy 300 Ft-os euró árfolyamnál a 20% ÁFA-s Ausztriában olcsóbban be lehet vásárolni, ahol az átlag jövedelem 2-3 szorosa a magyarnak. Ha nálunk mérsékelnék az ÁFA-t 27-ről 20%-ra, akkor a fogyasztói árak 5,5%-al csökkennének. Föld mutyi. Állami földeket kaptak dúsgazdag földbárók. (A kiosztható földek több, mint 50%-át ők kapták.) Devizahitelesek meg nem mentése. A korábbi Fidesz kormánynak is nagy szerepe volt a devizahitelek elterjedésében. Amit most csinálnak az felesleges időhúzás. Azt kellene csinálni, amit a horvátok csináltak. Eredeti árfolyamon az összes devizahitelt átváltani forintra. A különbözetet meg nyeljék le a bankok. 3000 milliárd forintnyi nyugdíj megtakarítás lenyúlása az emberektől. Ami azóta köddé vált. Megalkuvó külpolitika. Erre jó példa, ami néhány hónapja az osztrák közszolgálati tévében volt. A magyar nagykövettel egyetemben Szent Korona és magyar gyalázás. Ez ügyben semmilyen diplomáciai és személyi lépés nem történt. Vasúton bevezették a gyorspótjegyet. Értelmetlen, felesleges, ez csak egy burkolt áremelésnek volt jó. Ausztriában semmilyen pótjegy nincs vasúton (max helyjegyet kell venni), Szlovákiában pedig eltörölték a gyorspótjegyet. Oktatás politika. Hatalmas káoszt teremtettek a közoktatásban. Országos szinten a régóta jól bevált iskolaigazgatókat cseréltek le. A gyerekek tudása nem lett több. Kivándorlás. Szakértők szerint körülbelül 500.000 magyar hagyta itt az országot, mert itt nem tudott megélni és nem látta a jövőjét. Ez a teljes lakosság 5%-a. Nincsenek munkahelyek, a bérekből nem lehet megélni. 1956-ban csak 200.000 magyar ment el, pedig akkor ropogtak a fegyverek. Egyre többen mennek külföldre, mert itthon besokkaltak. (És nem biztos, hogy saját akaratból indulnak el.) A rezsicsökkentést is másképp kellett volna csinálni. Ennek következtében az energiaszolgáltatók szerződéseket mondtak fel az alvállalkozókkal. (Munkahely mínusz.)
Igazából lehetne még sorolni. Az ország gazdasági állapotát a forint/euró árfolyamon lehet látni. Lehetne még egy harmadik kategóriát is létrehozni, azoknak a dolgoknak amik ügyében semmi sem történt, pedig fontosak és beavatkozást igényelnének, ezpedig az egészségügyi rendszer. Orvos hiány, várólisták, lepukkant egészségügyi intézmények, finanszírozási nehézségek, rossz szemlélet, betegekkel való nem törődés, hálapénz lesés és ennek legalizálása. (Én szerintem a hálapénz korrupció!)
Az mszp-ről ne is beszéljünk (Én mszp alatt értem a dk-t és a Bajnai féle bagázst is). Ők már korábban bebizonyították, hogy alkalmatlanok és csak lehúzzák az országot.
Egyedül a Jobbiknak van programja. Ők 85 oldalon leírták, hogy mit tennének. Más pártoknak nincs programjuk csak az értelmetlen sárdobálást csinálják. A rosszat még oldalakon keresztül lehetne sorolni.
Igazi változás csak akkor lesz, ha az emberek fejében is változás lesz.
2012. június 16., szombat
TELC nyelvvizsga - tapasztalatok, vélemény
Akik a felső oktatásban oklevelet szeretnének szerezni, azoknak általában középfokú komplex nyelvvizsgát kell szerezniük. Nyelvtanulás nem könnyű dolog, pláne ha számos nehezítő körülmény van. Első sorban a TELC angol B2 nyelvvizsgáról szeretnék írni.
Sok féle nyelvvizsga típus közül választhat, aki nyelvvizsgázni szeretne. Legtöbb akkreditálva van, tehát államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt ad. Egyik nehezebb a másiknál. Szerintem sok a csalás, visszaélés (vizsgahelyek részéről).
A TELC angol középfokú szóbelin elsőre átmentem. Általában ezen a típusú vizsgán mindenki átmegy elsőre. Olyan agyament téma is volt szóbelin, mint például az írországi templomok újjáépítése. És erről kellett volna két és fél percig beszélni angolul. Na most erről magyarul se tudnék. Sikerült erről 3 értelmes mondatot összevakarni. Szerintem a vizsgáztatók belátták, hogy erről nem lehet hosszasan értekezni.
Az írásbeli volt az amivel szívtam rendesen. (Általában mások is.) Az biztos, hogy a TELC nagy csaló. Írásbelin az első feladat, hogy 5 szöveghez címet kell választani a megadott 10-ből. Sokszor van, hogy akár kettő cím is jó lenne egy szöveghez. Persze találja ki a vizsgázó, hogy most melyikre gondoltak. A levélírás a csúcs. Sokan ezen buknak el. Az értékelést két nyelvtanár végzi itt Magyarországon. A végső döntést kint Németországban hozzák meg. A harmadik értékelő az előző kettő közül a rosszabbat választja.
Sokan csak néhány ponttal maradnak le a sikeres vizsgától. Kicsit non szensz, hogy tömegesen vannak minden vizsgán olyanok, akik 1-2-3-4 pontokkal maradnak le. Nekem a negyedik vizsgán sikerült átmennem az írásbelin, végül 1 éven belül meg lett mindkét vizsga. A vizsga komolyságát mutatja, hogy a dolgozatot ceruzával kell kitölteni, ami visszaélésekre ad lehetőséget. Én nem engedélyeznék ilyen vizsgát.
Gondolkodtam, hogy alapítok egy nyelvvizsga centrumot, egy nyelvtanár barátom benne lenne a bizniszben. Mi nem csalnánk, teljesen korrektek lennénk. (TELC-en kívül mások is csalnak, sok esetben olyan nehéz a vizsga, hogy nem lehet átmenni. Nyelvtanár barátomnak is elege van a pénz lehúzó, csalókból.)
Végén egy pár szó a nyelvoktatásról. A nyelvtanárok többsége nem tud jól tanítani. Sok helyen nagy létszámú csoportok vannak. (Itt az általános és középiskolákra is gondolok.) Az egyetemen 36 fős csoportban voltam. (Erre később visszatérek.) Az esetek 95%-ban magyarul próbáltak angolul tanítani. A legtöbb nyelviskola csak a pénzt szedi be.
Sok féle nyelvvizsga típus közül választhat, aki nyelvvizsgázni szeretne. Legtöbb akkreditálva van, tehát államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt ad. Egyik nehezebb a másiknál. Szerintem sok a csalás, visszaélés (vizsgahelyek részéről).
A TELC angol középfokú szóbelin elsőre átmentem. Általában ezen a típusú vizsgán mindenki átmegy elsőre. Olyan agyament téma is volt szóbelin, mint például az írországi templomok újjáépítése. És erről kellett volna két és fél percig beszélni angolul. Na most erről magyarul se tudnék. Sikerült erről 3 értelmes mondatot összevakarni. Szerintem a vizsgáztatók belátták, hogy erről nem lehet hosszasan értekezni.
Az írásbeli volt az amivel szívtam rendesen. (Általában mások is.) Az biztos, hogy a TELC nagy csaló. Írásbelin az első feladat, hogy 5 szöveghez címet kell választani a megadott 10-ből. Sokszor van, hogy akár kettő cím is jó lenne egy szöveghez. Persze találja ki a vizsgázó, hogy most melyikre gondoltak. A levélírás a csúcs. Sokan ezen buknak el. Az értékelést két nyelvtanár végzi itt Magyarországon. A végső döntést kint Németországban hozzák meg. A harmadik értékelő az előző kettő közül a rosszabbat választja.
Sokan csak néhány ponttal maradnak le a sikeres vizsgától. Kicsit non szensz, hogy tömegesen vannak minden vizsgán olyanok, akik 1-2-3-4 pontokkal maradnak le. Nekem a negyedik vizsgán sikerült átmennem az írásbelin, végül 1 éven belül meg lett mindkét vizsga. A vizsga komolyságát mutatja, hogy a dolgozatot ceruzával kell kitölteni, ami visszaélésekre ad lehetőséget. Én nem engedélyeznék ilyen vizsgát.
Gondolkodtam, hogy alapítok egy nyelvvizsga centrumot, egy nyelvtanár barátom benne lenne a bizniszben. Mi nem csalnánk, teljesen korrektek lennénk. (TELC-en kívül mások is csalnak, sok esetben olyan nehéz a vizsga, hogy nem lehet átmenni. Nyelvtanár barátomnak is elege van a pénz lehúzó, csalókból.)
Végén egy pár szó a nyelvoktatásról. A nyelvtanárok többsége nem tud jól tanítani. Sok helyen nagy létszámú csoportok vannak. (Itt az általános és középiskolákra is gondolok.) Az egyetemen 36 fős csoportban voltam. (Erre később visszatérek.) Az esetek 95%-ban magyarul próbáltak angolul tanítani. A legtöbb nyelviskola csak a pénzt szedi be.
2011. november 1., kedd
Coca-Cola polcszervíz
2011. februártól júliusig voltam a Coca-Cola polcszervízese Gödöllőn 4 üzletben. Ezzel a munkával kapcsolatos tapasztalataimat írom le. Hetente kétszer kellett menni és én oszthattam be a munkaidőmet, mindezt kevés pénzért.
A négy üzlet ahova kellett járjak a következők: Gödöllő Coop Szabadság tér, Spar Kossuth utca, Gödöllő Coop egyetem mellett, Spar Köztársaság út. Őszintén szólva egy nagy trágyadomb mindegyik, főleg az egyetemnél lévő Coop.
Az összes üzlet, de még a Coca-Cola logisztikája is egy nagy kalap szar. Még a logisztika fogalmát se ismerik. A kólás szállítók mikor megérkeznek egy üzlethez, akkor kezdik el össze bányászni a teherautón lévő italhalmazból, hogy mit is hoztak ebbe az üzletbe. (És ez elég sok időt vesz igénybe.) Össze-vissza jönnek a termékek. Üzletvezetők annyira piponyák, hogy a rendeléseket a kólás üzletkötőre bízzák. Persze, így dömping szerűen jönnek a cuccok. Amikor akciózás van, akkor jön sok termék, bocsánat túl sok termék, amit el se lehet adni. Sok esetben ott rohadnak meg a termékek.
Gödöllő, Szabadság téri Coop-ban a raktárat java részt a lejárt termékek foglalják el. Az egész üzletben halomba, ömlesztve vannak az áruk, mert túl sokat rendelnek. Ha lejárt terméket találtam, akkor sokszor rám akarták kenni, hogy biztos az én hibámból volt. A szabi téri Coop-osok vallották be, hogy ők napi szinten pakolják a Coca-Colás termékeket, mert úgy fogy. Tehát belenyúltak rendszeresen az én munkámba. Ők csak pakolták a sok szart és nem nézték, hogy mikor melyik jár le. Én kiraktam a cuccot, miért nem adták el. Arról nem tehetek, hogy nem viszik.
Legtöbbször az egyetemnél lévő Coop reklamált. Pont a legnagyobb trágyadomb. (Ahol a forgalom is kisebb a többinél.) Miért jövök ilyen későn (vagy korán)? Bocsánat, volt még 3 másik üzlet aznap.
Akkor beszéljünk egy kicsit a Spar-ról. Semmivel nem különb, mint Coop. Maximum egy kicsit kultúrált formában jelenik meg. Logisztikájuk egy nagy nulla. Sokszor a kólás dolgokat a Spar-os vizek alól kellett előbányásszam. Amikor megkértem őket, hogy egy kupacba rakják a kólás terméket, ugyanúgy a Spar-os víz alól bányásztam elő legközelebb.
Sokszor a hangnemmel is voltak problémák, ahogy velem beszéltek. Főleg Fehér Istvánné (Tünde) a köztársaság úti Spar üzletvezetője. Volt, hogy szóltam a főnökömnek, hogy állítsa le. Volt, hogy egy-másfél hétig nem mentem, akkor oltott volna Tünde, de közöltem vele, hogy szülési szabadságon voltam és államvizsgáztam. A hangnem onnantól rögtön más lett.
Összességében ezektől még a Teszkó is kultúráltabb. A Spar egy drága szar hely. Drágaságot fokozza a logisztika totális hiánya. Jól megszervezett és menedzselt logisztikával komoly pénzek takaríthatók meg.
A kóla egy teljesen egészségtelen dolog. Szétrohasztja az ember fogait és belülről bontja az ember csontjait. Én nem szeretem. A többi szénsavas gyümölcsös termék csak üvegen keresztül látott gyümölcsöt (pl. Fanta).
Ez az egész a vadkapitalizmus mételye. Csinálja, aki akarja. Én kihúztam 5 hónapig. Állítólag elődeim néhány hétig bírták.
A négy üzlet ahova kellett járjak a következők: Gödöllő Coop Szabadság tér, Spar Kossuth utca, Gödöllő Coop egyetem mellett, Spar Köztársaság út. Őszintén szólva egy nagy trágyadomb mindegyik, főleg az egyetemnél lévő Coop.
Az összes üzlet, de még a Coca-Cola logisztikája is egy nagy kalap szar. Még a logisztika fogalmát se ismerik. A kólás szállítók mikor megérkeznek egy üzlethez, akkor kezdik el össze bányászni a teherautón lévő italhalmazból, hogy mit is hoztak ebbe az üzletbe. (És ez elég sok időt vesz igénybe.) Össze-vissza jönnek a termékek. Üzletvezetők annyira piponyák, hogy a rendeléseket a kólás üzletkötőre bízzák. Persze, így dömping szerűen jönnek a cuccok. Amikor akciózás van, akkor jön sok termék, bocsánat túl sok termék, amit el se lehet adni. Sok esetben ott rohadnak meg a termékek.
Gödöllő, Szabadság téri Coop-ban a raktárat java részt a lejárt termékek foglalják el. Az egész üzletben halomba, ömlesztve vannak az áruk, mert túl sokat rendelnek. Ha lejárt terméket találtam, akkor sokszor rám akarták kenni, hogy biztos az én hibámból volt. A szabi téri Coop-osok vallották be, hogy ők napi szinten pakolják a Coca-Colás termékeket, mert úgy fogy. Tehát belenyúltak rendszeresen az én munkámba. Ők csak pakolták a sok szart és nem nézték, hogy mikor melyik jár le. Én kiraktam a cuccot, miért nem adták el. Arról nem tehetek, hogy nem viszik.
Legtöbbször az egyetemnél lévő Coop reklamált. Pont a legnagyobb trágyadomb. (Ahol a forgalom is kisebb a többinél.) Miért jövök ilyen későn (vagy korán)? Bocsánat, volt még 3 másik üzlet aznap.
Akkor beszéljünk egy kicsit a Spar-ról. Semmivel nem különb, mint Coop. Maximum egy kicsit kultúrált formában jelenik meg. Logisztikájuk egy nagy nulla. Sokszor a kólás dolgokat a Spar-os vizek alól kellett előbányásszam. Amikor megkértem őket, hogy egy kupacba rakják a kólás terméket, ugyanúgy a Spar-os víz alól bányásztam elő legközelebb.
Sokszor a hangnemmel is voltak problémák, ahogy velem beszéltek. Főleg Fehér Istvánné (Tünde) a köztársaság úti Spar üzletvezetője. Volt, hogy szóltam a főnökömnek, hogy állítsa le. Volt, hogy egy-másfél hétig nem mentem, akkor oltott volna Tünde, de közöltem vele, hogy szülési szabadságon voltam és államvizsgáztam. A hangnem onnantól rögtön más lett.
Összességében ezektől még a Teszkó is kultúráltabb. A Spar egy drága szar hely. Drágaságot fokozza a logisztika totális hiánya. Jól megszervezett és menedzselt logisztikával komoly pénzek takaríthatók meg.
A kóla egy teljesen egészségtelen dolog. Szétrohasztja az ember fogait és belülről bontja az ember csontjait. Én nem szeretem. A többi szénsavas gyümölcsös termék csak üvegen keresztül látott gyümölcsöt (pl. Fanta).
Ez az egész a vadkapitalizmus mételye. Csinálja, aki akarja. Én kihúztam 5 hónapig. Állítólag elődeim néhány hétig bírták.
2011. szeptember 11., vasárnap
Magyar egészségügy
Sajnálatos módon egyre rosszabb állapotban van a magyar egészségügy. Szolgáltatás színvonala rendkívül alacsony és erre még rájön az egészségügyi dolgozók elvándorlása. Az elmúlt 10 évben nem javult, hanem inkább romlott az egészségügyi ellátás színvonala. Az okosabb orvosok, akik értik is a szakmájukat, azok már rég elvándoroltak. Rengeteg a beteg, a legnagyobb baj, hogy számuk nem csökken, hanem növekszik. Tehát egyre betegebb a magyar társadalom. Ebből az következik, hogy igazi gyógyítás nem igen van, hanem kísérletezgetés a betegekkel. Szellemi megújulásra lenne első körben szükség (persze infrastrukturális területen is égető). Az egészségügy középpontjában a betegnek, (de hívjuk inkább őket pácienseknek) kellene lenni. Az egészségügyi dolgozók még mindig felsőbbrendűnek képzelik magukat a pácienseknél. Ezáltal a szolgáltatás színvonala rossz. Megosztok néhány eseményt, ami velem történt idén.
Januárban a szájsebészeten jártam a Központi Stomatológiai Intézetben (KSI, Budapest, Szentkirályi utca). Jobb hátsó 7-es fogam fájt. Korábban felkerestem a fogorvost és ő utalt be, mert ő nem tudja kihúzni azt a fogamat (törött volt) és valószínűleg alatta nő a bölcsességfogam, menjek szájsebészetre. Január 14-én el is mentem a fent említett helyre. Ott egy félőrült hentes szájsebész, dr. Koch János László gyakorlatilag nekem esett. Nem kérdeztek semmit. Én a kínok, kínján éltem át. A beutalómra rárajzolt kotta szerint dolgoztak. Persze a beavatkozásról papírt nem kaptam, csak a beutalóm hátuljára írtak egy sort. Még az orvos nevét se tudtam. Azt is onnan tudtam meg, hogy regisztráltam az Ügyfélkapura és megnéztem mennyit költött rám a társadalombiztosítás. Ott találtam meg az orvos nevét. Szerencsére jót húztak ki és helyre jött a dolog. Bár hallottam, hogy nem mindenki ilyen szerencsés.
A bal lábamon lévő egyik ujjamról februárban leesett a köröm. Gondoltam majd visszanő. Rendszeresen újra és újra leesett. Augusztusban elmentem gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központba a bőrgyógyászatra. Itt meg kell jegyezzem, hogy szívesebben mentem volna a kistarcsai kórházba lévő bőrgyógyászatra, csak hát pár éve volt egy csodálatos varacskos disznó fejű egészségügyi miniszter (Horváth Ágnes), aki tulajdonképpen bekorlátozta a szabad orvos választás lehetőségét, így csak a területileg illetékes helyre tudtam menni. (Kistarcsán van egy nagyon kedves, barátságos főorvosnő bőrgyógyász, aki még nagyon készséges is.) Elmondtam panaszomat dr. Fehér Ágnesnek és csak néz rám bambán, csak annyit kérdezett, hogy sokat szoktam-e gyalogolni. Gondoltam magamban ez most hogy jön ide. Elmondtam mennyit szoktam gyalogolni. Nem szólt semmit. Írt fel kenőcsöt. Igazából szerintem nem tudta, hogy pontosan mi bajom van. Sebaj, azóta javult a körmöm. Még nem 100%, de lassan elfogy a kenőcs.
A legutolsó élmény még friss. Elmentem csütörtökön a háziorvosomhoz. Több órás várakozás. Csak azt nem értem, hogy egyesek miért vannak bent 45 percig. Diagnózis: tüszős mandula gyulladás. (Nem emlékszem, hogy lett volna valaha ilyenem.) Antibiotikum kúra. Persze semmilyen gyorsteszt, hogy mégis milyen kórokozó rakoncátlankodik ott. Azt mondta a doktor néni, ha nem használ a gyógyszer, akkor ír másikat. Na, csiki-csuki kísérletezgetés. Egyenlőre két pofára zabálom, majd meglátjuk mi sül ki belőle. Ja, ha már háziorvosnál járunk, akkor meg kell említeni, hogy mit keres egy macska egy orvosi rendelőben. Ez dr. Szkalák Ilonánál van a Móricz Zsigmond utcában. Hallottam már róla, hogy a macska ott szokott lenni, de eddig még nem láttam. És a büdös dög oda megy minden beteghez. Fúj. Ezt a dolgot ajánlom az ÁNTSZ figyelmébe. Egy rendelőben még egy légynek sincs helye, nemhogy macskának!
Másik csúcs, ami a gyermekgyógyászat területén van. A június 6-án született kisfiamat beutalták mindenféle helyekre. Kérdezem minek. Hála a jó Istennek semmi baja nincs. Még az egészségügyet végzett édesanyám is értetlenkedik, hogy minek ez.
Végére csak egy régi zsidó mondást tudok mondani. "Egészség legyen, a többit pedig megvesszük."
Januárban a szájsebészeten jártam a Központi Stomatológiai Intézetben (KSI, Budapest, Szentkirályi utca). Jobb hátsó 7-es fogam fájt. Korábban felkerestem a fogorvost és ő utalt be, mert ő nem tudja kihúzni azt a fogamat (törött volt) és valószínűleg alatta nő a bölcsességfogam, menjek szájsebészetre. Január 14-én el is mentem a fent említett helyre. Ott egy félőrült hentes szájsebész, dr. Koch János László gyakorlatilag nekem esett. Nem kérdeztek semmit. Én a kínok, kínján éltem át. A beutalómra rárajzolt kotta szerint dolgoztak. Persze a beavatkozásról papírt nem kaptam, csak a beutalóm hátuljára írtak egy sort. Még az orvos nevét se tudtam. Azt is onnan tudtam meg, hogy regisztráltam az Ügyfélkapura és megnéztem mennyit költött rám a társadalombiztosítás. Ott találtam meg az orvos nevét. Szerencsére jót húztak ki és helyre jött a dolog. Bár hallottam, hogy nem mindenki ilyen szerencsés.
A bal lábamon lévő egyik ujjamról februárban leesett a köröm. Gondoltam majd visszanő. Rendszeresen újra és újra leesett. Augusztusban elmentem gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központba a bőrgyógyászatra. Itt meg kell jegyezzem, hogy szívesebben mentem volna a kistarcsai kórházba lévő bőrgyógyászatra, csak hát pár éve volt egy csodálatos varacskos disznó fejű egészségügyi miniszter (Horváth Ágnes), aki tulajdonképpen bekorlátozta a szabad orvos választás lehetőségét, így csak a területileg illetékes helyre tudtam menni. (Kistarcsán van egy nagyon kedves, barátságos főorvosnő bőrgyógyász, aki még nagyon készséges is.) Elmondtam panaszomat dr. Fehér Ágnesnek és csak néz rám bambán, csak annyit kérdezett, hogy sokat szoktam-e gyalogolni. Gondoltam magamban ez most hogy jön ide. Elmondtam mennyit szoktam gyalogolni. Nem szólt semmit. Írt fel kenőcsöt. Igazából szerintem nem tudta, hogy pontosan mi bajom van. Sebaj, azóta javult a körmöm. Még nem 100%, de lassan elfogy a kenőcs.
A legutolsó élmény még friss. Elmentem csütörtökön a háziorvosomhoz. Több órás várakozás. Csak azt nem értem, hogy egyesek miért vannak bent 45 percig. Diagnózis: tüszős mandula gyulladás. (Nem emlékszem, hogy lett volna valaha ilyenem.) Antibiotikum kúra. Persze semmilyen gyorsteszt, hogy mégis milyen kórokozó rakoncátlankodik ott. Azt mondta a doktor néni, ha nem használ a gyógyszer, akkor ír másikat. Na, csiki-csuki kísérletezgetés. Egyenlőre két pofára zabálom, majd meglátjuk mi sül ki belőle. Ja, ha már háziorvosnál járunk, akkor meg kell említeni, hogy mit keres egy macska egy orvosi rendelőben. Ez dr. Szkalák Ilonánál van a Móricz Zsigmond utcában. Hallottam már róla, hogy a macska ott szokott lenni, de eddig még nem láttam. És a büdös dög oda megy minden beteghez. Fúj. Ezt a dolgot ajánlom az ÁNTSZ figyelmébe. Egy rendelőben még egy légynek sincs helye, nemhogy macskának!
Másik csúcs, ami a gyermekgyógyászat területén van. A június 6-án született kisfiamat beutalták mindenféle helyekre. Kérdezem minek. Hála a jó Istennek semmi baja nincs. Még az egészségügyet végzett édesanyám is értetlenkedik, hogy minek ez.
Végére csak egy régi zsidó mondást tudok mondani. "Egészség legyen, a többit pedig megvesszük."
2011. augusztus 19., péntek
Szelektív hulladékgyűjtés
Egyre nagyobb jelentősége van a hulladék újrahasznosításának. Környezetvédelmi szempontból nagyon fontos és amit újra lehet használni, azt használjuk újra. Magyarországon egyre több helyen van szelektív hulladékgyűjtő sziget. Gödöllőn is van.
Első körben leszeretném szögezni, hogy én magam (is) szelektíven gyűjtöm a hulladékot. Igyekszem környezetbarát módon élni. Gödöllőn 3 fajta hulladékot gyűjtenek szelektíven. Papír, műanyag és üveg. (Sajnos fémdobozt nem, mert az alja söpredék csak kilopná a kukából. Amúgy már a papírt is kilopják.)
Sajnálatos módon sokan elég hanyagul gyűjtik. Bele dobálnak olyan hulladékot is, ami nem oda való. Úgy tűnik, hogy a magyar társadalomnak még fel kell nőnie ahhoz, hogy szelektíven tudja gyűjteni a hulladékot.
A sörös és boros üvegeket vissza lehet vinni a boltba és azért pénzt adnak. Sörös üvegekért 25 Ft-ot, borosért 40 Ft-ot, szörpösért 67 Ft-ot adnak. Természetesen lehetnek nem visszaváltós üvegek, azokat célszerű a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. (Amit vissza lehet váltani, azokra rá szokott írva lenni, hogy "betétdíjas termék".) Amit vissza lehet vinni, azt célszerű visszavinni, mert így hatékonyabban újra lehet hasznosítani. A Teszkóba vissza lehet vinni pillepalackokat és fémdobozokat is, azért is adnak pénzt (nem sokat).
Első körben leszeretném szögezni, hogy én magam (is) szelektíven gyűjtöm a hulladékot. Igyekszem környezetbarát módon élni. Gödöllőn 3 fajta hulladékot gyűjtenek szelektíven. Papír, műanyag és üveg. (Sajnos fémdobozt nem, mert az alja söpredék csak kilopná a kukából. Amúgy már a papírt is kilopják.)
Sajnálatos módon sokan elég hanyagul gyűjtik. Bele dobálnak olyan hulladékot is, ami nem oda való. Úgy tűnik, hogy a magyar társadalomnak még fel kell nőnie ahhoz, hogy szelektíven tudja gyűjteni a hulladékot.
A sörös és boros üvegeket vissza lehet vinni a boltba és azért pénzt adnak. Sörös üvegekért 25 Ft-ot, borosért 40 Ft-ot, szörpösért 67 Ft-ot adnak. Természetesen lehetnek nem visszaváltós üvegek, azokat célszerű a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. (Amit vissza lehet váltani, azokra rá szokott írva lenni, hogy "betétdíjas termék".) Amit vissza lehet vinni, azt célszerű visszavinni, mert így hatékonyabban újra lehet hasznosítani. A Teszkóba vissza lehet vinni pillepalackokat és fémdobozokat is, azért is adnak pénzt (nem sokat).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
