2011. november 1., kedd

Coca-Cola polcszervíz

2011. februártól júliusig voltam a Coca-Cola polcszervízese Gödöllőn 4 üzletben. Ezzel a munkával kapcsolatos tapasztalataimat írom le. Hetente kétszer kellett menni és én oszthattam be a munkaidőmet, mindezt kevés pénzért.
A négy üzlet ahova kellett járjak a következők: Gödöllő Coop Szabadság tér, Spar Kossuth utca, Gödöllő Coop egyetem mellett, Spar Köztársaság út. Őszintén szólva egy nagy trágyadomb mindegyik, főleg az egyetemnél lévő Coop.
Az összes üzlet, de még a Coca-Cola logisztikája is egy nagy kalap szar. Még a logisztika fogalmát se ismerik. A kólás szállítók mikor megérkeznek egy üzlethez, akkor kezdik el össze bányászni a teherautón lévő italhalmazból, hogy mit is hoztak ebbe az üzletbe. (És ez elég sok időt vesz igénybe.) Össze-vissza jönnek a termékek. Üzletvezetők annyira piponyák, hogy a rendeléseket a kólás üzletkötőre bízzák. Persze, így dömping szerűen jönnek a cuccok. Amikor akciózás van, akkor jön sok termék, bocsánat túl sok termék, amit el se lehet adni. Sok esetben ott rohadnak meg a termékek.
Gödöllő, Szabadság téri Coop-ban a raktárat java részt a lejárt termékek foglalják el. Az egész üzletben halomba, ömlesztve vannak az áruk, mert túl sokat rendelnek. Ha lejárt terméket találtam, akkor sokszor rám akarták kenni, hogy biztos az én hibámból volt. A szabi téri Coop-osok vallották be, hogy ők napi szinten pakolják a Coca-Colás termékeket, mert úgy fogy. Tehát belenyúltak rendszeresen az én munkámba. Ők csak pakolták a sok szart és nem nézték, hogy mikor melyik jár le. Én kiraktam a cuccot, miért nem adták el. Arról nem tehetek, hogy nem viszik.
Legtöbbször az egyetemnél lévő Coop reklamált. Pont a legnagyobb trágyadomb. (Ahol a forgalom is kisebb a többinél.) Miért jövök ilyen későn (vagy korán)? Bocsánat, volt még 3 másik üzlet aznap.
Akkor beszéljünk egy kicsit a Spar-ról. Semmivel nem különb, mint Coop. Maximum egy kicsit kultúrált formában jelenik meg. Logisztikájuk egy nagy nulla. Sokszor a kólás dolgokat a Spar-os vizek alól kellett előbányásszam. Amikor megkértem őket, hogy egy kupacba rakják a kólás terméket, ugyanúgy a Spar-os víz alól bányásztam elő legközelebb.
Sokszor a hangnemmel is voltak problémák, ahogy velem beszéltek. Főleg Fehér Istvánné (Tünde) a köztársaság úti Spar üzletvezetője. Volt, hogy szóltam a főnökömnek, hogy állítsa le. Volt, hogy egy-másfél hétig nem mentem, akkor oltott volna Tünde, de közöltem vele, hogy szülési szabadságon voltam és államvizsgáztam. A hangnem onnantól rögtön más lett.
Összességében ezektől még a Teszkó is kultúráltabb. A Spar egy drága szar hely. Drágaságot fokozza a logisztika totális hiánya. Jól megszervezett és menedzselt logisztikával komoly pénzek takaríthatók meg.
A kóla egy teljesen egészségtelen dolog. Szétrohasztja az ember fogait és belülről bontja az ember csontjait. Én nem szeretem. A többi szénsavas gyümölcsös termék csak üvegen keresztül látott gyümölcsöt (pl. Fanta).
Ez az egész a vadkapitalizmus mételye. Csinálja, aki akarja. Én kihúztam 5 hónapig. Állítólag elődeim néhány hétig bírták.

2011. szeptember 11., vasárnap

Magyar egészségügy

Sajnálatos módon egyre rosszabb állapotban van a magyar egészségügy. Szolgáltatás színvonala rendkívül alacsony és erre még rájön az egészségügyi dolgozók elvándorlása. Az elmúlt 10 évben nem javult, hanem inkább romlott az egészségügyi ellátás színvonala. Az okosabb orvosok, akik értik is a szakmájukat, azok már rég elvándoroltak. Rengeteg a beteg, a legnagyobb baj, hogy számuk nem csökken, hanem növekszik. Tehát egyre betegebb a magyar társadalom. Ebből az következik, hogy igazi gyógyítás nem igen van, hanem kísérletezgetés a betegekkel. Szellemi megújulásra lenne első körben szükség (persze infrastrukturális területen is égető). Az egészségügy középpontjában a betegnek, (de hívjuk inkább őket pácienseknek) kellene lenni. Az egészségügyi dolgozók még mindig felsőbbrendűnek képzelik magukat a pácienseknél. Ezáltal a szolgáltatás színvonala rossz. Megosztok néhány eseményt, ami velem történt idén.
Januárban a szájsebészeten jártam a Központi Stomatológiai Intézetben (KSI, Budapest, Szentkirályi utca). Jobb hátsó 7-es fogam fájt. Korábban felkerestem a fogorvost és ő utalt be, mert ő nem tudja kihúzni azt a fogamat (törött volt) és valószínűleg alatta nő a bölcsességfogam, menjek szájsebészetre. Január 14-én el is mentem a fent említett helyre. Ott egy félőrült hentes szájsebész, dr. Koch János László gyakorlatilag nekem esett. Nem kérdeztek semmit. Én a kínok, kínján éltem át. A beutalómra rárajzolt kotta szerint dolgoztak. Persze a beavatkozásról papírt nem kaptam, csak a beutalóm hátuljára írtak egy sort. Még az orvos nevét se tudtam. Azt is onnan tudtam meg, hogy regisztráltam az Ügyfélkapura és megnéztem mennyit költött rám a társadalombiztosítás. Ott találtam meg az orvos nevét. Szerencsére jót húztak ki és helyre jött a dolog. Bár hallottam, hogy nem mindenki ilyen szerencsés.
A bal lábamon lévő egyik ujjamról februárban leesett a köröm. Gondoltam majd visszanő. Rendszeresen újra és újra leesett. Augusztusban elmentem gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központba a bőrgyógyászatra. Itt meg kell jegyezzem, hogy szívesebben mentem volna a kistarcsai kórházba lévő bőrgyógyászatra, csak hát pár éve volt egy csodálatos varacskos disznó fejű egészségügyi miniszter (Horváth Ágnes), aki tulajdonképpen bekorlátozta a szabad orvos választás lehetőségét, így csak a területileg illetékes helyre tudtam menni. (Kistarcsán van egy nagyon kedves, barátságos főorvosnő bőrgyógyász, aki még nagyon készséges is.) Elmondtam panaszomat dr. Fehér Ágnesnek és csak néz rám bambán, csak annyit kérdezett, hogy sokat szoktam-e gyalogolni. Gondoltam magamban ez most hogy jön ide. Elmondtam mennyit szoktam gyalogolni. Nem szólt semmit. Írt fel kenőcsöt. Igazából szerintem nem tudta, hogy pontosan mi bajom van. Sebaj, azóta javult a körmöm. Még nem 100%, de lassan elfogy a kenőcs.
A legutolsó élmény még friss. Elmentem csütörtökön a háziorvosomhoz. Több órás várakozás. Csak azt nem értem, hogy egyesek miért vannak bent 45 percig. Diagnózis: tüszős mandula gyulladás. (Nem emlékszem, hogy lett volna valaha ilyenem.) Antibiotikum kúra. Persze semmilyen gyorsteszt, hogy mégis milyen kórokozó rakoncátlankodik ott. Azt mondta a doktor néni, ha nem használ a gyógyszer, akkor ír másikat. Na, csiki-csuki kísérletezgetés. Egyenlőre két pofára zabálom, majd meglátjuk mi sül ki belőle. Ja, ha már háziorvosnál járunk, akkor meg kell említeni, hogy mit keres egy macska egy orvosi rendelőben. Ez dr. Szkalák Ilonánál van a Móricz Zsigmond utcában. Hallottam már róla, hogy a macska ott szokott lenni, de eddig még nem láttam. És a büdös dög oda megy minden beteghez. Fúj. Ezt a dolgot ajánlom az ÁNTSZ figyelmébe. Egy rendelőben még egy légynek sincs helye, nemhogy macskának!
Másik csúcs, ami a gyermekgyógyászat területén van. A június 6-án született kisfiamat beutalták mindenféle helyekre. Kérdezem minek. Hála a jó Istennek semmi baja nincs. Még az egészségügyet végzett édesanyám is értetlenkedik, hogy minek ez.
Végére csak egy régi zsidó mondást tudok mondani. "Egészség legyen, a többit pedig megvesszük."

2011. augusztus 19., péntek

Szelektív hulladékgyűjtés

Egyre nagyobb jelentősége van a hulladék újrahasznosításának. Környezetvédelmi szempontból nagyon fontos és amit újra lehet használni, azt használjuk újra. Magyarországon egyre több helyen van szelektív hulladékgyűjtő sziget. Gödöllőn is van.
Első körben leszeretném szögezni, hogy én magam (is) szelektíven gyűjtöm a hulladékot. Igyekszem környezetbarát módon élni. Gödöllőn 3 fajta hulladékot gyűjtenek szelektíven. Papír, műanyag és üveg. (Sajnos fémdobozt nem, mert az alja söpredék csak kilopná a kukából. Amúgy már a papírt is kilopják.)
Sajnálatos módon sokan elég hanyagul gyűjtik. Bele dobálnak olyan hulladékot is, ami nem oda való. Úgy tűnik, hogy a magyar társadalomnak még fel kell nőnie ahhoz, hogy szelektíven tudja gyűjteni a hulladékot.
A sörös és boros üvegeket vissza lehet vinni a boltba és azért pénzt adnak. Sörös üvegekért 25 Ft-ot, borosért 40 Ft-ot, szörpösért 67 Ft-ot adnak. Természetesen lehetnek nem visszaváltós üvegek, azokat célszerű a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. (Amit vissza lehet váltani, azokra rá szokott írva lenni, hogy "betétdíjas termék".) Amit vissza lehet vinni, azt célszerű visszavinni, mert így hatékonyabban újra lehet hasznosítani. A Teszkóba vissza lehet vinni pillepalackokat és fémdobozokat is, azért is adnak pénzt (nem sokat).

2011. július 3., vasárnap

Várandóság és gyerek szülés, valamint utóhatása...

Kértem a feleségemet, hogy ezt a bejegyzést ő írja, de nemet mondott. Szerintem hitelesebb lett volna, ha ő írja. Sebaj, megírom én.
Először is kezdjük a terhességgel. A terhesség első jele az volt nálunk, hogy késik a menzesz. Bennem már motoszkált a dolog, hogy apa leszek. Aztán megelégeltem a menzesz várást és utasítottam a barátnőmet (akkor még), hogy csináljon terhességi tesztet. Megcsinálta és 2010. október 6-án kiderült, hogy gyermekünk lesz. (Én rosszul lettem ettől.) A párom a gyömrői szakrendelőbe járt orvoshoz. Az ott lévő doktor bácsi (olyan 75 lehetett) már nem vezethet szülést, így keresnünk kellett egy másik orvost, de erre még visszatérek. Úgy volt, hogy lány lesz. Egész sokáig mondták, hogy lány lesz. (Több orvos is mondta.) Elmentünk 4D ultrahangra, ahol azt mondták, hogy "ha innen nézem lány, ha onnan akkor fiú". 13ezer forintért alig láttunk a gyerekből valamit.
A családom javasolt egy orvost, hogy kinél szüljön a párom. (Annyi biztos volt, hogy a pest megyei Flór Ferenc Kórházban fogunk szülni.) Én is javasoltam egy orvost. Egyik se tetszett a feleségemnek, végül egy harmadiknál lyukadtunk ki, a szülésznőnk által javasoltnál. (Azóta megbántunk, de legalább is én.) Ennél az orvosnál (dr. Takáts Szabolcs) derült ki, hogy fiú lesz. Nem akart beindulni a szülés. Csak annyi történt, hogy kiesett a nyákdugó és menstruáció szerű fájdalmak voltak. (Ez 2011. június 3-án volt.) 2011. június 6-ára voltunk berendelve a kórházba eredetileg délután 5-re. (Ez egy szép hétfői nap volt.) Féltünk nehogy szombaton induljon meg a szülés, mert se az orvos, se a szülésznő nincs szolgálatban és nem tudnak bejönni. Aztán vasárnap módosult a menetrend. Hétfő reggel 7 órára lettünk berendelve. (Mindkét személy a megfelelő helyen volt szolgálatba.)
A szülés: 2011. június 6-án reggel 7-kor megjelentünk a kórházban. Annyi volt biztos, hogy aznap történni fog valami. Feleségemet megvizsgálták. Csak egy ujjnyira volt nyitva a méhszáj és a baba szívhangja sem volt tökéletes. Engem haza küldtek, hogy itt lehet csak 24 óra múlva lesz valami, majd hívnak, hogy menjek vissza. Hazamentem 10:15-re értem haza. 10:45-kor jön a telefon, hogy menjek vissza. 12 óra előtt beértem a szülőszobára. (Át kellett öltözzek szexi zöld műtős ruhába.) Feleségem bent feküdt az ágyon, rá volt kötve NST-re. Addig megcsinálták neki a burokrepesztést. A szülőszoba jól felszerelt, barátságos hangulatú volt. Ekkor még két esélyes volt a dolog, lehet, hogy császármetszés lesz. 14 óra magasságában már elég erős fájások voltak, a méhszáj is döcögősen tágult. Már kezdett mindenki megnyugodni, hogy rendben lezajlik az egész. Aztán 15:45-kor újra rá lett kötve a párom az NST-re. A baba szívhangja elkezdett elég meredeken zuhanni. Az orvos fejéről leolvastam, hogy ez császár lesz. Mondta is, hogy készíti a műtőt. Mindenki beijedt. (Orvos, szülésznő egyaránt.) 16 óra előtt betolták a műtőbe a feleségemet. Én sajnos nem mehettem be. Elaltatták. Ilyenkor szokásos epidurális érzéstelenítést nem adták be neki, mert nem volt idő. (Általában a császármetszésnél nem szoktak altatni.) 16:07-kor megszületett Nagy Botond Gábor. Gyors megnézés után elvitték. Megérdeklődtem a paramétereit. 2870 gramm, 54 cm. Kicsit kiakadtam. Ez kissé kevés. Szerintem a gyerekorvos látta, hogy kiakadok és megnyugtatott. Ne aggódjak befogja hozni a lemaradást. Sajnos túlérett a méhlepény és emiatt nem jutott át elég tápanyag hozzá. (Szerintem a nehéz fizikai munka vezetett ide, plusz az idióta anyósom idegesítése.) 16:40 körül a feleségemet kitolták az osztályra, még elég kábult volt. Mondtam neki, hogy szép kisfiúnk született. 18 órakor jöttem haza. Addigra a párom magához tért és neki is megmutatták a babánkat.
Másnap délután bementem a kórházba. Kijött szép, óvatosan a feleségem, a gyerek sehol. "Hol a gyerek?" (Ebben a kórházban a babákat és az anyukákat együttesen helyezik el.) Válasz: "A koraszülött részlegen van. Leesett a vércukra és infúziót kap." Előző napi után újabb megpróbáltatás. 3 napig volt infúzión és 4 napig tartották intenzív megfigyelés alatt. Egy hüvelyi szülés esetén, ha minden rendben van, akkor 3 nap után haza lehet menni. Császármetszés esetén 4-5 nap. Mi 6 nap után mentünk haza. Én 6 nap elteltével tudtam először kezembe venni a fiamat.
Feleségemből 10 nap után vette ki a varratokat a mi orvosunk. Kivétel után begyulladt a seb. Másnap vissza kellett menni kezelésre. Aztán 2 naponta újabb 2 alkalommal kellett visszamenni. Majd egy hét után. Első alkalommal a sebet az ügyeletes doktornő kezelte. Nagyon kedves, barátságos és segítőkész volt. Majd következő alkalommal egy idegbeteg általános orvos kezelte (dr. Rajnai Attila). A mi orvosunk (Takáts Szabolcs) azt hajtogatta, hogy "hát előfordul az ilyen" és "gyorsan kellett csinálni". Mindezt flegma, lekezelő módon. Szerintem ez nem jogalap arra, hogy el legyen cseszve. Én szerintem túl sokáig volt bent a varrat. Más kórházakban 4-5 nap után kiszedik. Én azt tartom valószínűnek, hogy a varrat felső részén megtelepedtek a kórokozók és ahogy az orvos egy rántással kiszedte a varratot, úgy bekerültek a bőr alá.
Összeségében a szülésznő nagyon kedves, segítőkész és barátságos volt. Még a szülés utáni problémáknál is (begyulladt sebnél is). Le a kalappal előtte. Az orvos csak eleinte volt az. A problémáknál már kevésbé.
Botika mostanság sokat sírdogál. Sajnos nem tudjuk mi baja lehet. Megkérdeztük a tapasztalt (szakképzett) nagymamától kezdve a védőnőn át a gyerekorvosig és senki nem tudja. Feleségem már teljesen ki van készülve (mindentől). Folyamatosan jár az agyam, hogy mi lehet a baj.
Azt sajnálom, hogy nem természetes úton jött. Én régóta szerettem volna bent lenni egy ilyen szülésnél. Sajnos nem sikerült.
Mivel így megjártunk, így nem valószínű, hogy lesz még egy gyerek.
Tapasztalat: Célszerű terhesvitamint szedni, mert jó. Terhes torna! (Próbáltam a páromat rávenni, hogy csináljuk, de ő nem akart.) Teljes nyugalom és harmónia. Méhszáj tágulásra oda kell figyelni. (Állítólag a svédcsepp jó, mi nem próbáltuk.) A gyerek vállaláshoz legalább két teljes értékű emberre van szükség. A szüléshez pozitívan kell állni. Nem szabad bedumálni, hogy nem akarok. Láttam milyen kellemetlen, fájdalmas a szülés, de arra kell gondolni, hogy milyen nagy öröm lesz utána. (Olyan nagy, mint még soha.) Ha valaki 3D vagy 4D ultrahangra megy, akkor előtte tea helyett, kávét igyon, attól biztosan fent lesz a baba.
Ha elfelejtettem valamit, akkor még hozzáírok. Most megyek, mert sír a gyerek...

2011. június 30., csütörtök

Új blog

Elindítottam új tematikus blogomat, amely a közlekedés szakterületével foglalkozik.
Címe: http://kozlekedesmernok.blogspot.com